Hóman Bálint antiszemita, nyilasbarát politikus volt, magas állami tisztségek betöltője, az átlagosnál mrssze tájékozottabb politikus.

Nem mondhatta, hogy nem tudott arról 1944 végén, hogy mi folyik körülötte, hiszen a háború végének őrületében már mindenki láthatta a budapesti gettót, tudhatott a vidéki zsidóság sorsáról, a nyilasok eszement gyilkosságairól, a teljesen értelmetlen ellenállásról, Budapest lerombolásáról.

Mégis elment Szálasival parlamentesdit játszani, pedig történészként is tudnia kellett volna, hogy megbocsáthatatlan bűnök pártolója.

Okos ember volt, nagytudású történész, de gyenge jellem, aki képtelen volt szembenézni a valósággal, aki tevékenyen járult hozzá az ország szétszakításához, a zsidók legyilkolásának szellemi előkészítéséhez, a magyarság tragédiájához.

Tette ezt nacionalista jelszavakat hirdetve, úgy állítva be a dolgokat, mint a magyar nép érdekeinek érvényre juttatását.

A nyilas keretlegénynek, aki a Dunaparton meghúzta géppisztolya elsütőbillentyűjét, kisebb a felelőssége, mint neki, a tanult, művelt embernek a szakembernek, akinek inkább figyelmeztetnie kellett volna népét a veszélyekre, mint belehajszolni a megbocsáthatatlanba.

Hóman Bálint szélsőjobboldali nyilas volt, még akkor is, ha formálisan talán nem is volt a Nyilaskeresztes Párt tagja, olyan ember, aki embert ember ellen fordított, aki személyes tekintélyének latbavetésével emberek sokaságát győzte meg arról, hogy az antiszemitizmus és a nácizmus elfogadható, a kereszténységgel és a humanizmussal összeegyeztethető elvek.

A háború után elítélték háborús bűnösként, kizárták a Tudományos Akadémiáról és életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.

Öt év alatt fogyott el az élete.

Ebben az évben a Fővárosi Törvényszék felmentette őt - bűncselekmény hiányában.

Majd hetven év telt el büntetése kiszabása óta, akik akkor elítélték, szerintem jobban tudták értékelni cselekedeteit, mint azok, akik ma súlyos szereptévesztésbe esve bíróként a történelmet akarják átírni.

Teszik ezt abban az országban, melyben a német megszállás ellen harcolók hősét megalázták, elvették utcáit, széttörték emléktábláját.

Igen, Ságvári Endréről van szó.

Szerintem Bajcsy-Zsilinszky Endrének is csak azért maradt meg az útja, mert enyhítő körülményként vették figyelembe, hogy részt vett a parasztvezér Áchim András meggyilkolásában.

Érdekes a történelem, Bajcsy-Zsilinszky jobboldali elkötelezettsége dacára tudott helyes választ adni, mikor a történelem állásfoglalásra kényszerítette, Hóman Bálint meg megbukott az emberség vizsgáján.

És most a kormány mérlegel, hogy lehet-e neki szobra Székesfehérváron, merthogy ő a példakép, akire fel kell néznünk.

Szánalmas dolgok ezek, a suttyók keresgélik a példaképeket a jobboldalon, de nem találnak senkit.

Legfeljebb a csóvás geszti bolondot, az úrnak, magyarnak egyként rongy Tiszát, meg Hómant.

Meg a bicskával gyilkoló Tóth Ilonát, és a többi fékezett habzású hőst.

A kormány vacillál, ami érthető is, hiszen parlamentje egyre inkább közelít a nyilas idők parlamentjéhez, a poshadt eszmék vagy ostoba, vagy végtelenül cinikus és pénzhajhász képviselői úgyis rábólintanak mindenre, mint elődeik Szálasi parlamentjében tették.

És mérlegelnek, miközben nem veszik észre, hogy a történelem már őket is odacsapta mérlegére, mint egy kiló állott, kissé már stiches libamellet.

Éppen mérik őket is.

És nekik is ki van írva az ítélet, mint hajdan  Bél-sar-uszur babiloni királynak, aki lakomát rendezett elöljáróinak, melyen előhozatta az elődje, II. Nabú-kudurri-uszur által a jeruzsálemi templomból elrabolt szent edényeket, és melyből bort ittak, megszentségtelenítve azokat. Ivászat közben „dicsérék az arany-, ezüst-, ércz-, vas-, fa- és kőisteneket”.

Ekkor egy test nélküli emberi kézfej jelent meg, amely a következő feliratot írta a palota falára: מנא ,מנא, תקל, ופרסין (mene, mene, tekel, ufarszin).

Senki nem tudta megfejteni a jelentését, mígnem Dániel prófétához fordultak, aki így adta meg a megfejtést: „És ez az írás, a mely feljegyeztetett: Mene, Mene, Tekel, Ufarszin!

Ez pedig e szavaknak az értelme: Mene, azaz számba vette Isten a te országlásodat és véget vet annak. Tekel, azaz megmérettél a mérlegen és híjával találtattál.

Peresz, azaz elosztatott a te országod és adatott a médeknek és persáknak.

A mi Bélsarunk is láthatja a feliratot stadionjai falain.

Manapság úgy szoktuk fordítani: megmérettél és könnyűnek találtattál.

:O)))