A rendszerváltás és a 2010-es választás között, a magyar referendumokra az volt a jellemző, hogy a szavazók reményekre szavaztak. Voltak programok és választási szlogenek, de sokkal inkább emocionális hatásokat alkalmazott a politikai elit, mint sem szakpolitikait. Karácsony Gergely egyedi abban a tekintetben, hogy egy alig mérhető párt elnökeként, miniszterelnök-jelölt egy hagyománnyal bíró párt támogatásával, de abban is, hogy a választóknak konkrétumokkal akar szolgálni. Hogy ez mennyire kampányfogás és mennyire nem, azt csak a választások után és az MSZP és szövetségesei győzelme esetén tudjuk szamon kérni. Szakértők, szól a kitétel, de nézzük akkor végig, a már megismert neveket.

a kép forrása:Népszava

Az MSZP-PM árnyékkormányának nyilvánossá tett tagjai, első ránézésre a valóban legégetőbb területek miniszter-jelöltjei. Pénz-, társadalompolitika-szociális ellátás, foglalkoztatás-, önkormányzati (ez egyébként részben eddig belügyi terület volt), környezet-, egészségügyi terület szakértőit öleli fel a névsor. Érdekes, hogy az igazságügyi területet nem érinti, ahol az átlagember, leginkább érzi úgy, a pénzügyi mellett, maffia szintű visszaélések történnek.

Pénzügyminiszteri aspiráns Mellár Tamás. A közgazdász végzettségű szakember, nem csak szakterületének sokszor idézett szakértője, de számos belpolitikai vitákban határozott véleménnyel bíró személy. Párthoz nem köthető, mert a zöldbaloldaltól a most konszolidált szélsőjobbig, emlékezhetünk felszólalásaira, velük kapcsolatos állásfoglalásaira. Egyéni körzetben is indul, Pécsen, Baranya megye 1. számú választókörzetében, élvezve az MSZP-PM, DK, Együtt, MLP támogatását.  Nem találom a Jobbik állásfoglalását az indulásával kapcsolatban, de feltételezhető akár, hogy ők is támogatnák a közgazdászt. Erős jelölt, erős támogatással. Esélyes.  Politikailag független benyomását kelti, ebben megfelel Karácsony meghirdetett szlogenjének, nem elsősorban pártemberek, hanem szakértők alkotják majd az MSZP-PM kormányt.

Iskolabezárások, egyházi kézbe való juttatás, igazgató választási botrányok, KLIK, diáktüntetések, egyentankönyvek. A Fidesz oktatás politikája, államosítással megkoronázva. Talán ebben a kérdésben lehet a legjobban mozgósítani a társadalmat. Daróczi Gábor nevét nem tudom, mennyire ismeri a társadalom. „2000-2003-ig az Országos Egészségfejlesztési Központban dolgozott. 2003 februárjától a Romaügyi Hivatalban, majd később az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalban, az Oktatási Minisztérium miniszteri biztosi posztjára történő kinevezéséig pedig az Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztériumban működő Phare Irodán dolgozott, mint programmenedzser. Feladata az "Összetartó társadalom megteremtése" elnevezésű program koordinálása volt.”, rövid szemelvény a romnet.hu oldalon található kikicsodájából. Kétségtelen, a roma felzárkóztatás már az iskolában jól kell, hogy működjön, sőt, óvodai, bölcsődei szinten. A hatalmas hátrány, amit széles körben érinti a cigányságot, különösen nagy figyelmet igényel. Hogy az oktatási politika élére, mennyire kívánatos a terület egy rész problémájának ismerője, arra nem tudok egyértelmű választ adni, nem is dolgom.

Komáromi Zoltán, aki az egészségügyben tenne rendet, egykor az Együttben politizált. Kilépését azzal indokolta, hogy pártja, szemben azzal, amit mondott, nem tette fontossági sorrendben hangsúlyos helyre a magyar egészségügyi rendszer renoválását. Az egészségügyi szakpolitikus , emellett azzal sem értett egyet, hogy az Együtt saját miniszterelnök-jelöltet nevezett meg.  „Olyan mértékben eltávolodott az Együtt attól a politikai vonaltól, ami miatt Bajnai Gordon hívására én anno beléptem a pártba, hogy ezt nem tudtam tovább vállalni”- mondta Komáromi Zoltán az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A korrektség jegyében azért illik megjegyezni, hogy az Együtt korántsem önként és dalolva nem vett részt az összefogásban (sicc), hanem inkább kiszorítottnak tűnt a szerelmes összeborulásból. Komáromi Zoltán konkrét elképzelésekkel bír az egészségügy problémáinak megoldásáról, a szervezetlenség, a prevenció hiánya, az erre a területre szánt összegek elégtelen mértéke és az alacsony bér szerinte a legnagyobb probléma hazánkban.

Hazánk lassan a putyini világhoz kezd hasonlítani, a társadalmi csoportok közötti vagyoni különbség, szakadék, egyre mélyül. Hatalmas feladat vár arra az emberre, aki a szociális területet kapja meg áldásként.  Dr. Hegyesiné Orsós Éva a posztra jelölt szakpolitikus. Szakember és szakpolitikus valóban. 1988-1990 között a Szociális és Egészségügyi Minisztérium munkatársa volt, ahol saját osztályt is szervezett, a Lakossági Kapcsolattartó Csoportot. Utána szociálpolitikai szakértőként dolgozott, majd 1995-ben (Horn-kormány) a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke volt. Későbbiekben a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Személyében egy szociálisan érzékeny szakpolitikust tisztelhetünk. Valószínűleg erősen un. balos szemlélettel, ahol a szolidaritás és a szegénység felszámolása érdekében, akár pozitív diszkrimináció eszközeivel is élhet. A belpolitikai feszültségekre és választási harcokban felhasznált roma/cigány társadalmi réteg szociális hátrányait jól ismerő szakember, felkészült, hogy racionálisan és szakértőn nyúljon ehhez a problémás területhez is.  Mondhatjuk, végre a suszter a kaptafánál, gyakorlati tapasztalat és elméleti tudás, személyes érzékenység ötvözi Orsós Évát. Reménykeltő megoldás.

A Párbeszéd Magyarország zöldbaloldali párt, tetten érhetők annak nyugati jellemzői. Esélyegyenlősége a párt hierarchiájában a nőknek és a környezettudatos, XXI.századi szemlélet. Ennek megtestesítője a környezetvédelmi szakterület élére jelölt szakember, Ámond Ada. „ Az elmúlt két évtiezdben az Energiaklub igazgatója voltam. Emellett dolgoztam a londoni székhelyű International Institute for Energy Conservation (IIEC) konzulenseként, a CEE Bankwatch (Bankfigyelő Hálózat) energia koordinátoraként, és az Európai Parlament Zöld Frakciójának energia tanácsadójaként. 2004 és 2008 között tagja voltam az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak, valamint számos kampány és nemzetközi program igazgatótanácsának is.” írja magáról bemutatkozásában. Nem sokan ismerik a hölgyet szerintem a társadalom, politikával nem foglalkozó rétegében, érdemes megismerni. Személye nem hagy kétséget afelől, Karácsony Gergely, esetleges kormányalakítási lehetőségével, alapvető szemléletbeli változást vezet be a környezetvédelmi politikában. Nem kizárólag ambuláns kezelése, hanem előremutató megújulása várható.

Foglalkoztatásügyi miniszter, Andor László, a Corvinus és a Zsigmond Király Egyetem docense. Közgazdász, a közgazdaság-tudomány kandidátusa és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatósági tagja, Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Horvátországot képviseli. 2010-2014 között az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa. Utóbbi időben számos kritikát fogalmazott meg az Orbán-kormánnyal szemben és Karácsony tanácsadó testületében is láthattuk, amiben különböző világnézetű szakemberek nyilvánították ki támogatásukat (többek között Wittinghoff Tamás is, de róla később). Az MSZP Közgazdasági Tagozat vezetője és tagja. Hát körülbelül ennyi. Szakember, szakpolitikát és a nemzetközi pénzpiacot jól ismerő, vélhetően baloldali szakpolitikus. Korábban felmerült a neve, hogy a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje lesz. Bizonyos, hogy az egykulcsos adónak nem híve, bérfejlesztést és az oktatás minőségének javítását fontos kérdésnek tartja. Legnagyobb kritikája, hogy a fideszi rendszer nem fenntartható, mert csak az uniós forrásokkal lehet betömni a hiányokat. Nem fejlesztésre, hanem életben tartásra használja fel a Fidesz-kormány. Ezekkel nincs mit vitatkozni, tények.

Utoljára hagytam, Wittinghoff Tamást, Budaörs jelenlegi és mindenkori polgármesterét. Rendszerváltás óta vezeti ezt a Budapesttel szomszédos települést, ami rendszeresen jóléti városként vezeti a listákat. Wittinghoff Tamás a BME-n végzett, tervező mérnökként. Mellette óriási órarajongó, lehet eljött az ő ideje, hogy kicsit humorizáljunk. A Fidesz központosítása, a hatalom centralizálása egyértelműen egy erős, kézben tartott és kormányzati ellenőrzés alá rendelt közigazgatást eredményezett. Az önkormányzatiság, helyi önrendelkezés, a rendszerváltás egyik legnagyobb vívmánya volt. Nem véletlen talán, hogy az árnyékkormányban külön tárcával, kiemelt jelentőségű terület.  Wittinghoff Tamás, több mint 10 évig egy létszámbeli fölénnyel destruktívan visszaélő Fidesz testülettel szemben látta el pozícióját. Az egyik legsikeresebb településvezető, abban az értelemben is, hogy politikai ellenségeinek szavazói is elismerik munkáját. 2014-ben ez meg is nyilvánult, amikor hatalmas fölénnyel nyerte meg az önkormányzati választásokat és a Fidesz csak listán tudott bejutni a testületbe. Budaörs bezzeg város, kiváló az oktatás, az egészségügy helytáll a térségből ránehezedő nyomásban és remek a szociális hálója. Wittinghoff Tamás bár a nagypolitikában eddig nem vállalt ekkora szerepet, mint az utóbbi időben, az önkormányzatok világában szaktekintély. Nagyon erős jelölt és már bizonyított, hogy alkalmas is. Sajnos, budaörsiként azt kell mondanom, egyik szemem sír, a másik nevet, mert ha a nagypolitika óramestere lesz Wittinghoff Tamás, mi lesz velünk (szubjektív megjegyzés).

Nagyjából szerintem ezeket illik azért tudni a jelöltekről. Hogy az árnyékkormány mennyire valós és mennyire mézesmadzag, nem tudhatjuk. A szándék erős megnyilvánulása, hogy a „Karácsony- kormány „nem a párttagsághoz illeszti a minisztériumokat", azért nem annyira egyértelmű. Azonban ennek ellenére,  reményre  adhat okot,  olyan kormánya lehet Magyarországnak, ami be tudja tölteni szolgáltató jellegét, ami a XXI.században a feladata. A lista tagjai politikailag jobbtól (erős túlzással)  balig címkézhetők, azonban szakmai, szakpolitikai hozzáértésük, maximum a 888-nak és az Origonak kérdőjelezhetők meg legtöbbjük esetében.  Csak a remény szólhat szubjektíven a cikk írójától, hogy egy valóban korrekt MSZP és szövetségesek állnak politikai támogatásul a lista mögött. És nem csak 3 napig lesz Karácsony.