A hajnalok jól ismert, megnyugtató csendjébe újabban másféle, baljós csendek keverednek: a három hónapja tartó „különleges jogrend”, a láthatatlan ellenség, a vírus és a látható ellenség, a mind kiforrottabb diktatúra csendje. A vírustól tartok a legkevésbé. Az kis szerencsével megúszható, nagyrészt tőlem függ, megúszom-e. A másik kettőre nincs befolyásom.

Az egy éve tartó járvány nem csak az ember örök sebezhetőségét tárta fel ismét, váratlanul és brutálisan, hanem a rezsim „veleszületett” korlátait, korlátoltságát is. Kiderült, hogy semmivel nem boldogulnak, ami kívül esik a saját rablóöszteneik diktálta ügyeken. Kijárási tilalom van, oltási terv, tesztelés nincs. „Sor végére állás” van, vakcina nincs. „Munkaalapú társadalom” van, szociális védőháló nincs. Ha megszédülsz, a semmibe zuhansz, esetleg a nyomorgók közmunkahadseregébe. Az EU-bértámogatások nagy részét a miniszterelnök kegyeltjei, na meg a közpénzt jobbára csak fogyasztó egyházak és sportklubok vitték el. A privilegizáltakhoz tehát még ezekben a vészterhes, rengeteg család számára ínségessé vált időkben is úgy ömlenek a milliárdok, mint a hegyről lezúduló víz. Micsoda beteg, eltorzult világ lett ez itt, a legelemibb igazság és humánum is hiányzik belőle.

Ha Orbán Viktor úgy akarná, este nyolc után nem lenne többé ember az utcán. Immár teljes a kontrollja felettünk, bármit megtehet, mindenről ő rendelkezik. És most szó szerint már az életünkről is. Bódító érzés lehet ez neki, mégis idegesnek tűnik, összevissza beszél, még a szokásosnál is többet hazudik és manipulál. Minden szavával azt sugallja, ne foglalkozzatok a járvánnyal, én majd megoldom, de hát nem oldja meg, nem tudja megoldani. A tizenhárom ezer halott önmagában is sok, hát még ahhoz képest, hogy azt ígérte, senkit nem hagynak meghalni, és hogy egy hétvégén mindenkit beoltanak. Hogyne, mi az nekik, ha kell, az egész ország oltópont lesz. Majd meglátjuk. Viszont a kínai és az orosz vakcina erőltetésével, s még inkább az ellenőrző, engedélyeztető mechanizmusok kierőszakolt kiiktatásával, nagyot hibázott. Hiába, nem szokott hozzá a valódi problémákhoz. Ezeket a vakcinákat - a kínait egész biztos - most már legfeljebb csak a TEK emberei fogják belénk szúrni, más nem.

Ha valóban tudni akarod, hol élsz, miben élsz, ne a híreket hallgasd, ne a tévét nézd, hanem a miniszterelnök friss vagyonnyilatkozatát. Az többet mond egy ezeroldalas ügyészi vádiratnál. Csupán néhány szóból és számból áll: Orbán Viktornak nincs megtakarított pénze, és kevéske hitelét is csak nehezen törleszti… A családja és közvetlen környezete viszont csak úgy hemzseg a milliárdosoktól: az apja, az egyik lánya, a veje, és persze az összes általa kreált oligarcha is az. Szegény, egyedül ő csóró közöttük. Igaz, mit írhatna be? Százmilliárd kápét és ötszázmilliárd ingót és ingatlant? Akkor meg a Putyin röhögné ki. Amúgy bármit nyugodtan beírhatna. Amíg az államigazgatás összes lényeges posztján az ő bábjai ülnek, addig nincs mitől tartania. Az viszont, hogy 2022 után lesz-e, újabb fél évszázadra fogja eldönteni a jövőnket. Vajon a parlamenti ellenzék is tisztában van-e ezzel? És vajon ők is annyira szeretnék-e visszaállítani a szabadságot az országban, mint azok, akik tizenöt hónap múlva majd rájuk szavaznak?

A demokráciák szokásos védelmi vonalai nálunk már rég összeomlottak, a többi innen „illiberális” formaság: a parlament bábszínház, a törvények a törvénytelenségek őrei, a választások eredménye garantáltan kétharmad. És most megint választás közeleg, alighanem az utolsó, ami végtelen jóindulattal és hiszékenységgel talán még szabadnak lesz nevezhető. Tisztességesek már a korábbiak sem voltak. Ha a rezsim túléli 2022-t, utána már itt is hosszú időre Moszkva és Minszk lesz, mert az ellenzék fokozatos elhallgattatása mindig egyre erősödő elnyomáshoz, majd végül terrorhoz vezet. De akkor már a rezsim hívei is kevésbé lesznek boldogok. Márpedig az elhallgattatás egy évtizede tart, és immár az ellenzék egyetlen sok emberhez elérő hangja, a Klubrádió is a végnapjait éli. Miután a vidéki frekvenciáitól már a diktatúra kiépítésének első éveiben megfosztották, a napokban most az utolsó, a budapesti kerül sorra. És sem az EU, sem Joe Biden nem fogja visszaadni, ez a feladat az ellenzékre vár.

Legutóbb az SZFE-t pusztította el az illiberális demokráciának nevezett vírus, ma a Klubrádiót, holnap meg ismét valami mást fog – emlékpark nyílhatna már a rezsim által elpusztított intézmények meghagyott romjaiból.