Az elmúlt időszak fertőzési és halálozási adatai a valóságban még rosszabb állapotot mutatnak: kétszer többen haltak meg az elmúlt napokban, mint azt a legrosszabb forgatókönyv alapján várták. Pedig az alap felállás sem volt megnyugtató: a november végére várt járványcsúcson napi 220-at vártak.

Nem mindenható, de fontos előrejelzési eszköz a pusztán matematikai számításokon alapuló járványterjedési modellezés, amelyet az IHME készít, a lakosságszám, a korábbi fertőzési adatok változása és egyéb változók (például általános halálozási mutatók, érvényben lévő szigorítások hatásossága) alkalmazásával és súlyozásával.

Ha a washingtoni szervezet modelljeit vesszük figyelembe, a helyzet eleve nem rózsás: egy hónap múlva, november 27-én napi 115 halálozással számolnak, ha az emberek sem lesznek fásultabbak, de a kormány sem vezet be új szigorításokat, ha még lazulna is a fegyelem a következő napokban, akkor 120,61 elhunytat valószínűsítenek.

A járvány csúcsát így már december közepére várják, ha minden marad úgy, ahogy van, akkor naponta 144,2 ember halna meg, ha romlana a helyzet a védekezést tekintve, akkor január közepén jöhet a tetőzés 516,94 napi halálozással. Ha a maszk használat egyetemes lenne mindenhol, ahol emberek egy légtérben vannak, akkor a görbe ugyan csak december 20. magasságában laposodna el, de 77-78 közötti halálozás lenne a maximum a 24 órás intervallumokban.

Ha viszont ezeket az adatokat korrigáljuk a 150 százalékos eltéréssel, ami mutatkozik is az elmúlt 5 napban, akkor a legrosszabb forgatókönyv szerinti járvány csúcs a Napi.hu számításai alapján február 10. magasságára tolódna, amikor már 213,4 lenne a napi halálozás. De ha véletlenül ugyanekkora mértékben túlbecsülné az IHME a magyarországi járványhelyzet romlását, akkor karácsony magasságába kerülne csúcs, akkor napi 89,58 halott lehet.

Az IHME október elején még pesszimistább előrejelzést közölt, a napi halálozások számának tetőzését az akkori trendek alapján november 19-re tették, amikor várhatóan 210-nél is többen halhattak volna meg a Covid-19 következtében. Kérdés, hogy mivel egyre több történelmi adat van a második hullám ősz eleji kezdete óta, mennyire lett pontosabb a számításuk. A tavaszi kijárási korlátozások esetében április végére kerültek a valósághoz képesti 5 százalékos hibahatáron belül, és onnantól tudtak pontos előrejelzést adni.