Önmagában, csak úgy nem lehet ennyit és ilyen tempóban ellopni. Valahol, valaki(k) megtervezik, majd megszervezik, majd lebonyolítják a lopást. Mindezt a legnagyobb konspirációban, EU-konform módon – Lovas Zoltán jegyzete.

Már önmagában az EU-által elérhető jogcímek követése, az azokra való bejelentkezés, az önrész, a pályázás, stb stb, kész hadművelet. S ez nap, mint nap megy tucat, ha nem százszámra. S mindez területileg, iparágakra lebontva, naprakészen összehangolva.

S a megszerzett pénzek, gyárak, földek, különféle pénzű tranzakciók, az ahhoz kellő kezességek, hitelek, és kezességeik, a transzferek országon és unión belül, illetve kívül, a pénzek megforgatása az adóparadicsomokban... Vagy például, hogy ki kinek mennyit kell leadjon, aki összeszedi azt kinek miért mikor és hová adja át... vagy hogy mi maradjon itthon, és mi menjen ki, s hová külföldre. Az itt maradott javak kezelése, a kivitt, kiutalt, kicsempészett javak elhelyezése, annak fialtatása, alkalmi hazahozatala...

Itt nem ötfillérekről van szó..., de nem ám. Hanem minimálisan is forint ezermilliárdokról, de inkább az évek során már 10 ezer milliárdokról...

S mi van a kényesebb pénzmozgások, a külföldről megszerezhető nem uniós források mobilizálása körül? Az öbölbeli, a szaúdi, az iráni, azeri, a török, az orosz, a kínai, s a ki tudja még milyen pénzek körül... Azokat ki tárgyalja le, ki köti meg a miért-mit boltokat?

Mindez valamiféle anarchiában, hasraütés-szerűen, napi rögtönzésekkel nem lehetséges... Itt lényegében egy teljes árnyékgazdaság viteléről van szó. Ezt átlátni, napi szinten működtetni, s pontosan elszámolva vinni a könyveket, hát ez önmagában komoly apparátus. Kellő hozzáértéssel, és kellően nívós fizetségekkel. Hol van ez az apparátus a maga fizikai valóságában. Hol van a látható állami irányítás és a második gazdaság csomópontja?

Feltehetően a kancellárián belül, közvetlenül a diktátor előszobájában. A látható hatalmat napi szinten Lázár viszi, személyes megérzésem szerint a második (maffiaszürke) gazdaságot pedig Rogán. A legkomolyabb konkrét ügyekben pedig nyilvánvalóan a diktátor dönt.

Én ha OLAF lennék, (vagy CIA, vagy SZEF, vagy MOSZAD), vagy akárcsak egyszerűen oknyomozó sajtó, bizony ennek az egész nagy gombócnak mennék neki. S görgetném, görgetném egészen addig, amíg az igazság el nem kezd szépen kibomlani...

Megjegyzendő, hogy a fentiekben boncolgatott kérdéskör átláthatóvá tétele nélkül nem lesz lehetséges majdan, egy reménybeli változás után visszaszerezni az ország számára ez elbitorolt javakat...