A sajtó nyilvánossága előtt pénteken bemutatott kabrió-autóbusz annak a három nyitott járműnek az egyike, amelyet a BKV Zrt. egyik jogelődje, a Fővárosi Autóbusz Üzem (FAÜ) állított forgalomba. Ezeket a járműveket 1962 és 1963-ban gyártották le és adták át eleve a fővárosi idegenforgalom segítésére. 

 

A járművek akkor és most is a budapesti helyi buszokkal teljesen megegyező külső fényezést kaptak. A járművön egyidejűleg 38-an utazhatnak. A budapestieknek nem csak a régmúltból, hiszen 1975-ben ezeket a buszokat már le is leállították, hanem néhány évvel ez előttről is ismerősek lehetnek, mert a 24 millió forintért most megvásárolt járművet akkor a Közlekedési Múzeum és a Roosevelt tér között járatta egy magán cég a hétvégeken. 

 

BH jelzéssel: június 15-én, július 9-én, augusztus 13-án és szeptember 10-én: 10.11 – 17.11-ig óránként indul a busz a Batthyány térről a Deák térre. Útközben négy helyen áll meg, és a Deák térről visszafordul a Batthyány térre. 

 

 

 

Egy 1963-ban kiadott színes prospektus szerint ez a típusú jármű menetrend szerint tett körsétát a Budai-hegyekben. Indulási helye ennek is a Roosevelt téren (Széchenyi tér), a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal előtt volt. Innen az autóbusz áthaladt a Lánchídon, majd a Kolosy tér és a Fenyőgyöngye érintésével a Hármashatár-hegyre küzdötte fel magát. Itt annyi időre állt félre, hogy az utasok a busz-végállomástól (járt ide a H jelzésű busz is), felmenjenek a közeli hegytetőre gyönyörködni a panorámában és visszaérjenek a buszhoz. 

 

Az autóbusz a hegyről lejövet a Pálvölgy közelében áttért az akkori, kicsit még közelebb járó 29-es autóbusz vonalára, majd a Kuruclesi úton a Budakeszi utat érte el, amelyen a Ságváriligetbe (most Szépjuhászné) ment fel. Az itteni pihenő után visszakászálódó utas sereget a jármű, a tömegközlekedésbe soha be nem vont János-hegyi úton vitte tovább a János-hegyi kilátó torony alá, A 4,6 kilométeres erdei szakasz  talán az út legizgalmasabb része volt. Felérve a hegynyeregbe, ahol ma a Libegő felső végállomása van, újabb pihenő következett, majd a Széchenyi hegyre utazott tovább a társaság. 

 

A busz itt egészen a kilátó közelébe vitte el a társaságot, az akkoriban kevesek által ismert helyen sokan elcsodálkoztak, hogy ilyen is van a Budai-hegyekben. Végül a busz még felfutott a Gellért-hegyre, a Citadellához, és az itt is megcsodált panoráma élményével is gazdagodva érkeztek meg a részvevők a kiindulási pontra. A dolgok természeténél fogva, ez a járat csak a nyári szezonban közlekedett. Szerdán és szombaton 16.30-kor, míg vasárnap délelőtt 9.30-kor indult a kabriobusz. A viteldíj egyáltalán nem volt olcsó, a felnőtteknek 29 forintot, míg a gyermekek után 15 forintot kellett fizetni, 1963-ban! A teljes út, az öt út-közbeni kiszállással együtt három és fél órát tartott. Természetesen ezek az autóbuszok más, turisztikailag érdekes pesti útvonalakon is jártak, illetve üzemek külön is megrendelhették őket.