Valamikor sokkal több HÉV-vonalunk volt, mára csupán négy üzemben 5 vonal maradt fenn. Van, ahol felszedték a síneket, máshol részben villamosok pótolják és van ahol már régóta a MÁV kezelésében működik. A megmaradt HÉV járatoknak is érdekes történetük van, a teljesség igénye nélkül, ezekből is megemlítünk néhány részletet.

Szerkesztőségünk segítségével a Városi Tömegközlekedés Történeti Egyesület (VTTE) most jutott hozzá az első részben mellékelt, színes, 1930-ban kiadott térképhez, így Rákosszentmihály és környékének HÉV-vonalainak a megidézésével kezdjük a sort.

A XIX század végén még Pusztaszentmihályként hívott településre lóvasutat építettek, a most is Nagyiceként ismert HÉV-állomásról. Bár a lóvasút, amely keskeny sínen döcögött, jó nagy kanyart írt le a településen, azonban ezáltal igen hosszú időbe telt a végigutazása. Amikor Gödöllő irányában továbbépítették a helyiérdekű vasutat, a környéken élők legfőbb vágyai között volt, hogy lóvasút helyet HÉV-vel utazhassanak. A később már Rákosszentmihálynak nevezett községben 1913-ban indult meg a HÉV-közlekedés, először egy nagyobb kanyarral a Nagyicétől: a Rákóczi út – Budapesti út – Pálya utca – Csömöri út – Ilona utca – Rákos utca  – Rákóczi út – Nagyice útvonalon de később egyszerűsödött és rövidült a körbejárt hurok: Rákóczi út – Rákos út – Ilona utca – Csömöri út – Rákóczi út nyomvonalra. Ez utóbbi variáció egészen a vonal 1970-es megszüntetéséig maradt fenn. A kegyelemdöfést a 2-es metró megnyitása adta, ekkor lényegesen átszervezték a csatlakozó felszíni közlekedési hálózatot is.

Mivel a Keleti pályaudvar Kerepesi úti oldalától az Örs vezér terére tették ki a környékbeli HÉV-járatok belső végpontját, az akkori döntnökök úgy ítélték meg, hogy túl rövid maradna ez a HÉV-járat és egyébként se közlekedhetnének a vonalon végtelenségig a rövid kéttengelyes szerelvények. Hosszabb építésű kocsik az éles kanyarok miatt szóba se jöhettek, így autóbuszokkal váltották ki a rákosszentmihályi HÉV-et. Egyébként a rendszerint két motorkocsi közé besorozott két pótkocsiból álló, összesen négy tagú szerelvény, nem állt meg a Keleti pályaudvar oldalában, hanem kikerülve az összes többi vonatot, egészen a Baross tér végébe, majdnem a Fiumei, akkor Mező Imre út sarkáig hozta be az utasokat. A rákosszentmihályi HÉV fővonala egészen Gödöllőig épült ki, és elsősorban nem azért érintette Csömört, hogy oda utasok jussanak el, hanem az emelkedő terepviszonyok miatt vált szükségessé a hatalmas kanyarulat kialakítása. Később, amikor a gödöllői vonalra erősebb villamos motorkocsik és mozdonyok kerültek, megépült a ma is használatos ilonatelepi rövidítő pályaszakasz.

A Csömörön túli szakaszon már csak teherszerelvények közlekedtek, Gödöllőre a rövidebb pályán futottak a HÉV vonatai. A 2005-ös nagy BKV éjszakai hálózat kialakítása előtt azonban éjjelenként közlekedtek a Csömör – Kavicsbánya közti vonalrészen a személyszállító HÉV-ek, öt vonatpár járt a Cinkota – Csömör – Gödöllő útvonalon, míg a Baross tér  és Cinkota – Ilonatelep között a 45É autóbusz járt 50-55 percenként. Ez is visszafejlődött, mert ma csak egyetlen autóbusz járatpár megy éjszaka Gödöllőre.

Még sokak emlékezetében él a rákosszentmihályi HÉV, amikor a gödöllői HÉV 100 éves megnyitását ünnepelték, akkor a különvonat kétszáz méternyit betolatott Nagyicénél a megmaradt csonka-deltán a Margit utcáig, és ott a résztvevők rövid megemlékezést is tartottak. A mellékelt térképen pirossal jól kiemelten láthatóak a HÉV-vonalak, de még az abból kiágazó iparvágányok is.

Az egykori IKARUSZ-gyártelepre bevezető nem volt még meg a térkép készítésének idején, de a Pestújhelyen át Rákospalotáig vezető HÉV-vonal már igen. Ennek a vonalnak a második vágányát a II. világháború után elbontották, hogy máshol, sürgetőbb helyeken fel tudják használni. Nem sokkal később a vonalat Rákosszentmihályon a Csömöri útnál elvágták, és 69-es jelzéssel villamost szerveztek rá. Annak ellenére, hogy csak egy vágány maradt ezen a szakaszon, a villamosok 3-5-ször sűrűbben jártak a korábban itt közlekedő HÉV-nél. Ezt a járatot „H” jelzéssel látták el, és egy másik önálló közúti vasúti társaság, a BUR villamos kocsijai teljesítettek rajta szolgálatot.

Az útvonala végig közúti jellegű volt, ilyen hosszan azóta sem szerveztek nálunk villamosjáratot. A Keleti és a Nyugati pályaudvart kötötte össze, de a Nagyice – Rákosszentmihály – Pestújhely – Rákospalota – Újpest – Angyalföld – Lehel út útvonalon.  A már említett 69-es villamos mellé az 1947-ben a zuglói Öv utcától Pestújhelyig meghosszabbított villamosvonal kapcsán egy újabb, 65-ös jelzésű viszonylatot is szerveztek (Zugló vasútállomás – Rákospalota Czabán Samu tér között). Így ezt a környéket már teljesen a villamosok vették birtokba. A Rákosszentmihály – Pestújhely szakasz is 1970-ben szűnt meg, de az egyvágányú Pestújhely – Rákospalota közötti vonalszakaszon 65-ös jelzéssel még jó 10 évig fennmaradt a villamosforgalom, amely végül az a M3-as autópálya építése miatt szűnt meg.  És most jön a történelmietlen kérdés: mi lett volna, ha az eredeti terv szerint a metró és a HÉV között a Népstadionnál kialakított négyvágányos állomáson lett volna a kétféle közlekedési eszköz végállomása és átszállópontja? Talán akkor megmaradhatott volna a rákosszentmihályi szárnyvonal?

Kertész Z István / képek: Geoffrey Tribe és Tim Boric