„Hat termék esetében - kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej - beavatkozunk az árak alakulásába” - közölte Facebook-videóban Orbán Viktor szerdán. Most már néhány részletet is ismerünk a februártól hatályba lépő, és az október 15-i árakat visszahozó intézkedésről, amelynek rendelete a napokban lát napvilágot. A három hónap letelte után meghosszabbítható, és a friss tejre nem érvényes, csak az UHT-kra. Továbbá a kereskedőknek saját korábbi bolti áraikat kell visszaállítaniuk, és biztosítaniuk kell az októberi árumennyiséget. A szabályt nem betartókat magas összegű bírsággal, akár eltiltással büntethetik.

Az ad hocnak tűnő döntés lényegében a nemrégiben Szerbiában bevezetett árstop másolása, a termékek köre is azonos. Kérdések és félelmek sora azonban továbbra is fennáll. Nézzünk meg néhányat.

Hasonlóan az évek óta rögzített lakossági energiaárhoz, a nemrégiben elrendelt üzemanyagár-stophoz és a jelzálog-hitelek visszamenőleges kamatvágásához, az árakat meghatározó gazdasági folyamatokra nem képes hatni a kormány. Az energia sokszorosába kerül a korábbinak, a mezőgazdaságban jelentős költségnyomás hajtja fel az árakat, a termelők épp mostanában készültek jelentős, 15-30 százalékos áremelésekre. Ha ezt nem képesek érvényesíteni a kiskereskedelemben, akkor tönkre mennek. A kiskereskedelemben pont a folyamatosan „megvédett” kis hazai boltok lesznek legkevésbé ellenállni, ráadásul ezekben az üzletekben októberben is magasabbak voltak az árak, mint a nagy láncokban. Körükben csődhullámot indíthat el, ha le kell nyelniük a pár hónap alatt bekövetkezett drágulást.

Az állandóan szapult multik ezzel szemben könnyedén megtehetik, hogy a sok ezer egyéb termék árában érvényesítik a veszteséget, vagyis a vásárlók végül semmit nem nyernek az árstoppal. Komoly veszély továbbá, hogy az érintett termékek közül a nagy láncok (is) lemondanak a drágább fajtákról és csak a legolcsóbb, esetleg gyengébb minőségűekből rendelnek. Szintén a nemzetközi cégek lehetősége, hogy ha találnak olcsóbb külföldi árut, arra cserélik az eddigi hazait. Ezek mind-mind a magyar termelőket fogják sújtani.

Talán nem túlzó annak feltételezése, hogy a nemzetközi multik végül megköszönik a kormánynak a piacellenes intézkedést. Mert kis boltok ezrei mehetnek csődbe, vevőik pedig a multikhoz áramlik, amelyek az árkiegyenlítéssel esetleg minimális veszteséggel megússzák ezt a hatósági áras időszakot, és végül újabb piacot nyernek.

Komoly jogi problémát vet fel a visszamenőleges árstop. Önmagában is, de azoknál még inkább, akik már megrendelt árukat kötelesek kevesebbért eladni, mint amennyiért megvették. Emiatt akár perek is indulhatnak az állammal szemben. Végezetül: nagyjából 40 ezer bolt árul élelmiszert, erősen kérdéses, hogyan fogják tudni ellenőrizni, hogy mindenütt lejjebb vitték-e az árakat, és tényleg az október 15-ire.

(helyben.hu)